Távozik csapatunktól Domokos Imre, alias Rambó. Tavalyi negyven góljával mind a csapatunkban, mind a megyei bajnokság során a legeredményesebb játékosnak bizonyult. Góljaival sokszor örvendeztette meg minket és be kell, hogy valljuk, hogy egyik szemünk sír, a másik pedig nevet. Sír, mert egy kiváló támadó távozik de ugyanakkor nevet, mert egy nagyszerű lehetőséget kapott és reméljük, hogy Sógoréknál is ugyanolyan hatékonyan termeli majd a gólokat.

"Mindig emlékezni fogok a Körmend elleni osztályozóra"

Hogy jött ez a nagyszerű lehetőség?

A Magyar Amatőr Válogatottal Olaszországban szerepeltünk idén nyáron az Európa Bajnokság keretein belül és egy menedzser megkeresett, hogy lenne Ausztriában egy lehetőség. Az ottani edző külön akarta, hogy a csapatába kerüljek. A csapat neve AltSchlaining és most került fel az ötöd osztályba. Azt is tudom, hogy hét játékost is igazoltak a céljaik elérése érdekében. Tetszik, hogy 4-3-3-as támadó focit akarnak játszani. Egy magyar játékos van a keretben, de a masszőr, a pályaedző és a vezetőedző is beszél magyarul, ami biztos nagy segítség lesz a beilleszkedésben.

"Kis Sándor elnök úr ha kellett akkor bármiben segített"

Mikor is jöttél Ebesre focizni?

Majdnem napra pontosan egy éve jöttem. Nagyon jól éreztem magam. Ez köszönhető annak is, hogy Kis Sándor elnök úr mindentéren mindent megtett annak érdekében, hogy jól érezzem magam. Úgy érzem személyében egy nagyon jó barátra is szert tettem.  És meg is beszéltük, hogy bármikor tárt karokkal várnak Ebesen és ez nagyon jól esett. Az elmúlt egy évben egyébként rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Sokat segíthet az ausztriai beilleszkedésben, hogy úgymond az előző szezonban egyfajta győzelmi kényszer alatt játszottunk és ez erősebbé tett mentálisan. Egyébként ez a lehetőség szerintem az elmúlt egy évben elvégzett munkámnak is köszönhető. De ami a legfontosabb, hogy az egyesület a vezetőkkel tényleg mindent megtett, hogy ideális körülmények között végezzem a dolgom nap, mint nap. A játékosoknak is rengeteget köszönhetek, mert ők is sokat segítettek a pályán és a pályán kívül is. A tavalyi gólkirályi címet nélkülük biztos nem tudtam volna megszerezni. Szeretném még megemlíteni Szabó László edzőt, mert szinte második apámként segített és beszélgetett velem, amikor csak kellett. Nagyon, de tényleg nagyon sokat köszönhetek neki is és egész Ebesnek!

"Szabó László ha kellet, akkor dícsért. Ha kellett akkor büntetett"

Melyik volt a legemlékezetesebb pillanat az elmúlt egy évben a sok közül?

Volt egy pár! A negyven gólból, amit a bajnokságban szereztem mindegyik! Minden egyes mérkőzés, amelyen pályára léphettem és egymás nyakába ugorhattunk örömünkben. De a legfontosabb azt hiszem, hogy a Körmend elleni osztályozó párharc és nem utolsó sorban a Diszkóval (Szabó László) való hosszú beszélgetéseink, ahol egymást biztattuk, hogy jó úton járunk! Ezek az élmények tényleg erősebbé tettek az elmúlt egy év során! A csapatnak pedig azt kívánom, hogy produkáljanak olyan évet, mint amilyet tavaly csináltunk. Igaz, hogy idén egy nagyon erős NB3 állt össze az átszervezésnek is köszönhetően és az is igaz, hogy veretlenül végigvinni olyan bravúr lenne, ami a tavalyi évet is felülmúlná. De úgy gondolom, hogy mind a vezetőség, mind a játékosok, mind pedig a vezetőedző személye alkalmas arra, hogy ahogy évekkel ezelőtt álmodtak egy nagyot Ebesen, úgy miért ne lehetne idén is az Álmok Színháza az Ebesi Katlanban? Szóval negyven gólnak is egy a vége, kívánok sok-sok győzelmet a csapatnak és tényleg köszönök mindenkinek mindent!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.